A Signal a céges blogján beszámol arról a leleményes gerillamarketing akcióról, ami a Facebook és az Instagram hirdetési módszereire épül. A cég számtalan, különböző módon targetált hirdetést próbált feladni a Facebookon és az Instagramon. A hirdetések érdekességét nem csupán az adta, hogy a célcsoportot a tartózkodási helye, a nemi hovatartozása, az érdeklődése és a viselkedése alapján választották ki, hanem mindezen jellemzőket feltüntették a precizen generált hirdetések szövegeiben is.

A hirdetések erejét az a döbbenetes élmény adja, hogy annak kiküldője – ez esetben a Facebook – valójában milyen sokat, s talán túl sokat is tud róluk. Képzeljük el egy pillanatra, ahogy a képernyőn feltűnnek a hirdetési adatok, melyen tökéletesen illenek ránk:

“Ön azért kapta ezt a hirdetést, mert információbiztonsági szakember és frissen házasodott. A hirdetés az Ön tartózkodási helyét használja, mely jelenleg Budakeszi. Az online aktivitása alapján Önt érdekli a box és a horgászat, és a kezdetektől támogatja a Momentum pártot.”

Valószínűleg többünk számára jelentene egy ilyen hirdetés kellemetlen élményt. Habár tudjuk, hogy az online tér sok információt őriz rólunk, ezen belül pedig a közösségi média kifejezetten részletes adatokkal rendelkezik.

Amikor a Signal megpróbálta elhelyezni e hirdetéseit a Facebookon és az Instagramon, a Facebook szinte azonnal blokkolta a cég fiókját. A Facebook később egy tweetben tagadta, hogy bármit letiltott volna, de a Signalnak megvan a képernyőfotó… A Facebook válasza valahol érthető, hiszen azt szeretné, ha eljutnának hozzánk a hirdetések, ugyanakkor nem szívesen osztja meg, hogy milyen kritériumok alapján lettünk kiválasztva célcsoportnak.

A Facebook nem örül annak, ha nyilvánvaló és megbízható módon ellenőrizhetjük, hogy milyen szempontok alapján szegmentál minket, és adja ki ezen adatainkat a hirdető cégeknek. A Signal hirdetéseit látva a képernyőn, az az érzés kapja el a felhasználót, mintha egy mesterlövész célkeresztjébe került volna, aki nem csak általános szempontok alapján szemelt ki bennünket, hanem mindaz alapján, hogy milyen híreket olvastunk, mely weboldalakat néztük meg, miket mondtunk egy-egy csevegésben. A Facebook számára áttetszőek vagyunk, és minden, amit teszünk vagy mondunk, felhasználhatóvá válik egy-egy hirdetésben, ha azt rendesen megfizetik.

A Signal alapötlete az volt, hogy a felhasználókat arra bíztassák, hagyják ott a WhatsApp-ot és váltsanak Signalra az üzenetküldésekhez, mert ők elkötelezettek a felhasználóik adatainak védelme mellett. De a Signal kampánya arra is rámutatott, hogyan használja a Facebook a felhasználóinak az adatait a hirdetésekben, és miként alkalmaz olyan szempontokat, melyeket etikailag sosem lenne szabad bevonni a szegmentálásba (családi állapot, egészségügyi problémák, politikai meggyőződés, stb.).

A Facebook gyakorlata azt mutatja, mintha már normalizálttá vált volna a felhasználók utáni kémkedés. Személyes adatainkat – hol vagyunk, miket kedvelünk, mit eszünk, milyen megjegyzéseket írunk, milyen politikai irány áll hozzánk közel, stb. – bárki számára elérhetővé teszi, aki fizet érte. Mi tehát a megoldás? Jelenleg csupán az, ha elhagyjuk e fórumokat a barátainkkal együtt. A magánéletünk és az adataink ugyanis túlságosan nagy ár, amivel az “ingyenes” szolgáltatásokért fizetünk. Már léteznek alternatívák, melyek nem csupán kiváltják az üzenet- vagy képküldő szolgáltatásokat, de tiszteletben tartják és megvédik a magánélethez való jogunkat is.

A megfelelő adatvédelmi gyakorlat kialakításához kérje a Kerubiel tapasztalt szakembereinek a segítségét, akik készséggel állnak rendelkezésére!

Forrás