Egyre szélesebb körű a beoltottság, a nyár közeledtével pedig egyre nagyobb az igény a védettséget igazoló dokumentumra, mely lehetővé teszi a külföldi utazásokat. Számos kérdés felmerül azonban az adatvédelem és a biztonság terén.

Hamarosan, ha reptérre megyünk, stadionba érkezünk, vagy étteremben szeretnénk vacsorázni, valamilyen igazolást kell felmutatnunk a védettségünkről. A koronavírus elleni védőoltások meglétét igazolhatjuk egy hivatalos kártyával, a későbbiekben esetleg egy appal, vagy más egyéb eszközzel.

Ez a “hamarosan” Izraelben például épp most van, ahol a februárban kibocsátott útlevél lehetővé teszi mindazoknak, akik megkapták az oltásokat, hogy rendezvényeken vegyenek részt, étterembe járhassanak vagy edzőtermekben sportoljanak. Észtország és Izland is életbe léptette az oltást igazoló útleveleket, melyek tulajdonosai szabadon, karantén-időszak nélkül beléphetnek az országba.

Az Amerikai Egyesült Államok is elkötelezett a lakosság mielőbbi beoltása és a koronavírus útlevél kibocsátása mellett. A “hamarosan” viszont eléggé kitolódott a szegényebb országok számára, ahol későn kezdődött meg az oltás és nincs elegendő számú oltóanyag sem készleten.

Az oltási útlevél és a hozzá kapcsolódó alkalmazás adatvédelmi kérdéseivel kapcsolatosan nemzetközi egyetértésre és együttműködésre van szükség. A különböző országok kormányai az útlevél segítségével ugyanis egyszerre kell, hogy biztosítsák a lakosság egészségét, újraindítsák a gazdaságot és engedélyezzék a szabad utazást.

A koronavírus útlevél egyelőre még az egyeztetési szakaszban van. Maga az “útlevél” szó arra utal, hogy az állam garantálja a tulajdonos állampolgárságát és diplomáciai védelmét. Amiről ez esetben szó van, az inkább a WHO “sárga kártyájához” hasonló dokumentum, mely igazolja, hogy annak tulajdonosa megkapott bizonyos oltásokat. Ez nem állami igazolás, vagy csak áttételesen, amennyiben állami engedéllyel rendelkező orvosok állítják azt ki.

Számos orvos javasolta, hogy csupán ezt az ún. “sárga kártyát” kellene kiegészíteni a koronavírus elleni oltással, s így egyszerűen megoldódna a kérdés. Mások viszont elengedhetetlennek tartják az oltottsági állapot digitális igazolását.

Márciusban New York állam elkezdte használni az IBM áltak fejlesztett Excelsior Pass alkalmazást, mely az állam oltási regisztrációs rendszerének adatai alapján állítja ki az oltottsági állapot igazolását. Országos szinten azok, akik a Walmartban vagy a Sam’s Club gyógyszertárakban kapták meg az oltásaikat, az Oltáshitelesítő Kezdeményezés alapján kaphatják meg az igazolásukat, melynek kialakításában számos cég (például a Microsoft, Salesforce, Mayo Clinic) és civil szervezet vett részt.

Az Európai Unió nyárra tervezi egy olyan “digitális zöld igazolvány” elindítását, mely lehetővé teszi az utazásokat a nyaralás időszakában. Az Afrikai Unió és az Afrika CDC a My Covid Pass fejlesztésén dolgozik, mely a kontinensen belüli szabad határátlépést tenné lehetővé.

Mindezen tervezetek célja, hogy lehetővé tegyék a fokozatos újranyitást globális szinten. Emellett néhány országnak egyéb rejtett céljai is lehetnek az oltási útlevelekkel. Kína például bejelentette, hogy csak azokat az utazókat engedi be az országba, akik bizonyítani tudják, hogy kínai oltóanyaggal lettek beoltva. Mivel a kínai oltóanyag egyelőre engedélyeztetés alatt van az EU-ban is és az USÁ-ban is, ez de facto azt jelenti, hogy európaiak és amerikaiak nem utazhatnak be Kínába.

A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy minden ország igányt formál arra, hogy maga gazdálkodhasson saját állampolgárai adataival, ugyanakkor a többi országnak is kell valamilyen biztosíték, ami alapján elfogadja az egyes állami igazolásokat. Jelenleg még nem látszik, hogy e feszültség miként kerül feloldásra a nemzetközi gyakorlatban.

Az útlevél emellett számos társadalmi igazságossági és adatvédelmi kérdést is felvet. Valószínűleg elkerülhetetlen lesz ugyanis a mobilalakalmazás kifejlesztése, mivel már megjelentek a dark weben a hamisított oltásigazoló kártyák. És bár elmondható, hogy szinte mindenki rendelkezik mobiltelefonnal, az idősebb korosztály és a szegényebb népesség tagjai nem feltétlenül rendelkeznek olyan okostelefonnal, mely képes egy ilyen alkalmazás futtatására. Ez esetben viszont nem lehet az élelmiszer- vagy gyógyszervásárlások feltételévé tenni az alkalmazás használatát. Az alkalmazás biztonságának kialakítása, a megfelelő adatvédelem pedig szintén egy olyan óriási kérdéskör, melynek még csak az elején járunk.

A koronavírus globális járvány, így globális megoldást kíván. A nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a kérdés sikeres megoldásához. A Kerubiel munkatársai számos európai és amerikai projektben vettek részt, és tapasztalataikkal állnak az Önök rendelkezésére az adat- és kibervédelem területein.

Forrás